2014. november 23., vasárnap

Gondolatok a felelősségről!

Valahol olvastam egyszer, most ezért vagyok hálás :-)
Érdemes átgondolni mindenkinek....:-)

"Emlékszem, a felelősségről olvastam, valami látszólag nagyon egyszerű dolgot.
Csak néhány bekezdés volt, de mintha tízezer watt feszültség ütött volna meg.
Elmondom, hogy mi volt ez:
Az ember védtelennek és kicsinek születik. Az első 48 órát sem élné túl az anya segítsége nélkül. Ilyenek vagyunk. Aztán eltelik 10-15 év, de még mindig nem vállalunk felelősséget önmagunkért. Egyébként sokan egész életükben gyerekek maradnak, és ez sajátos vonása kultúránknak. Talán ezért gondolják sokan, hogy nekik jár a segítség.
Valahol, valamikor, jön majd valaki, aki felelős értük.
Felelős azért, hogy jól érezzék magukat.
Legyen jó munkájuk, elég pénzük, jó családjuk, és barátjuk.
De nem jön senki. Egyetlen ember van, aki felelős az életed minőségéért, TE MAGAD.
Vagyis ha jól akarsz járni, akkor vállalj 100 százalékos felelősséget önmagadért.
A felelősségvállalás különbözteti meg a sikeres embert a vesztestől.
Az, hogy nem keresel kifogást. Nem hibáztatsz másokat, ha elégedetlen vagy az életeddel.
Nem bírálsz, nem panaszkodsz, és elkerülsz minden „mi lett volna ha” típusú gondolatot.
Én csak megismétlem, amit olvastam: ha kövér vagy, te vagy a felelős.
 Ha sovány vagy azért is.
 Ha gazdag vagy, az a te sikered, a szegénység pedig a te felelősséged.
Ha a házasságod romokban van, te csináltad, és ha sok a barátod, a te érdemed.
A pszichológus is tudja, hogy amíg a páciens úgy hiszi, hogy külső erők formálják az életét, nem sok esély van a gyógyulásra.
 Ameddig a nyomorúságáért mások a felelősek: a szülő, az iskola, a társadalom, a politika, a kormány, vagy bármi, addig nehéz segíteni, nehéz tovább billenteni az ügyfelet.
 Szóval, ha valódi eredményt akarsz, akkor vállalj önmagadért felelősséget.

Emlékszem, hogy a szembesülésnek ez a tömör és kíméletlen módja mennyire meglepett.
De ez így volt jó."

Nincsenek megjegyzések: